K dráma

Amikor a középiskolában bemutatkoztunk a gazdasági ismeretek tanárnőnek, azt találtam mondani: "Felvettek a Nagy Lajos gimnáziumba is (ami mellesleg egy sokkal nevesebb iskola volt mint az enyém), de lusta voltam felkelni a beiratkozásra. És egyébként író szeretnék lenni." Mire ő nézett rám avval az utálatos tekintetével és cinikus hangon szólalt meg: "Író szeretne lenni. Akkor írjon a saját életéről!"

És valóban az életem egy nagy szappanopera. És jelen állapotában magam sem tudom elképzelni, hogy mi lesz a végkifejlet.

Sokan kérték, hogy írjak a Koreai mindennapokról. Nos lehet, hogy csalódást kell okoznom. Mert az itteni életem zavarosabb mint ahogy azt sokan gondolnák. És a szociális kapcsolataim is elég limitáltak.

Hol is kezdjem... Talán mindenki hallott már az interpals nevezetű oldalról. Ez az oldal eredetileg egy nyelvcsere oldal ahol a világ minden részéről regisztrálhatnak emberek és nyelveket gyakorolhatnak. De manapság tele van mindenféle zűrös alakkal.

2013 tavaszán regisztráltam én próbáltam koreai barátokat találni, de nem igazán sikerült. Féltem is. Még sosem találtam magamnak barátot online.  Ezért aztán nagyon megörültem amikor Jerry rám írt a semmiből. És a kezdeti mondatok oldalakká duzzadtak. És a végén rászántam magam és feltelepítettem a kakaotalk-ot (ha valaki még nem tudja a kakaotalk egy chat program, amire szinte minden Koreai fel van regisztrálva) a telefonomra. És innét kezdődtek az álmatlan indie zenével (a Koreában a független zenéket hívják így) ittas éjszakáim.
Igazán nem tudtam eldönteni, hogy Jerry kedvel e mert minden egyes alkalommal megkérdőjelezte a motivációmat, hogy miért akarok Koreába menni...

Így 3 év távlatából szeretném folytatni a korábbi történetet egy emberről akit azt hiszem sosem ismertem meg igazán.